Júliustól új struktúrában működik az egészségügy. Ha minden igaz, és Szócska Miklós államtitkár betartja a szavát, akkor kórház nem szűnik majd meg, maximum funkciót vált. Napokon belül kézhez kaphatják az intézmények a rájuk vonatkozó részleteket. A kórházigazgatók szerint leginkább a szakember-hiány miatt lesz nehéz betartani a minimum feltételeket.
Júliustól új struktúrában működik az egészségügy: hamarosan minden intézményt határozatban is tájékoztatnak a rá vonatkozó kapacitási, progresszivitási szintekről, és ez alapján megkötik az új finanszírozási szerződéseket - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint az új struktúra életbe lépése a funkcióváltó kórházak esetében jelent majd alapvető változásokat: ezekben profilok, osztályok szűnnek meg, illetve alakulnak át.
Évi 400 millióval fizet ki több pénzt a veszprémi megyei kórház, mint más intézmények - írja a Magyar Hírlap. Náluk az orvosok dupla ügyeleti díjat kapnak az önként vállalt túlmunkáért cserébe.
A kórházszövetség azt javasolja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek, diagnosztikai eljárások esetében. A bevételből meggyorsíthatnák a nem fizetőképes betegek ellátását, és az orvosok, nővérek is többletjövedelemhez jutnának – írja szerdai számában a Világgazdaság.
Még mindig vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik nem kapták meg teljes egészében a karácsonyra ígért bérkiegészítést – írja a Magyar Nemzet. Előbb-utóbb azonban biztosan eljut hozzájuk is a pénz a kórházszövetség elnöke szerint.
Néhány nap múlva véget ér a rezidensek akciója. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a felek kompromisszumot kötnének, ami azt jelentheti, hogy január elsejével közel háromezer orvos adhatja be egyszerre a felmondását. Az esetleges forgatókönyvekről kérdeztük az intézmények vezetőit.
A jelenlegi rendszer ebben a formájában nem tartható fenn, változtatásra, az állami szerepvállalás erősítésére van szükség – jelentette ki a Kossuth Rádiónak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő úgy vélekedett: az lenne az igazi kockázat, ha változatlan maradna a rendszer, ám az államosításhoz pénz is kell.
Lopnak a kórházakból a betegek: tévéket, csaptelepeket, ágyneműket, sőt még speciális ollókat is rendszeresen elvisznek. Van, ahol azért adnak műanyag evőeszközöket, poharakat, mert az összeset ellopták a betegek – derült ki az RTL Híradó körkérdéséből. Egy-egy intézménynek évente több tízmillió forintjába kerül az ellopott berendezések pótlása.
Kedden országjáró körútra indultak a rezidensek, hogy felhívják a kormány figyelmét bérük és munkakörülményeik rendezésére. Az akciót már nyáron bejelentették. Háromezer letétbe helyezett felmondás után tartanák akciójukat sikeresnek. A kórházigazgatók megértők, de nem támogatók.
Március 20-áig az egészségügyi intézmények egyszerűsített eljárásban többletkapacitásokra pályázhattak, amit a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közösen írt ki. A pályázaton 660 milliót osztottak szét negyven kórház között. Szerződést is kötöttek, igaz, a pénzt még nem kapták meg. Most úgy tűnik, nem is fogják.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem csak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) klinikája küzd azzal a problémával, hogy dolgozóinak nem tudja kifizetni az őket megillető bért.
Tizenhárom egészségügyi intézmény élére írt ki új pályázatot a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, emellett számos gazdasági főigazgató-helyettesi állást is meghirdettek a pénteki Egészségügyi Közlönyben.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint Tarlós István bölcs döntést hozott akkor, amikor leállíttatta Szentes Tamás egészségügyért és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes kórházigazgatókkal folytatott tárgyalásait.
A központosított beszerzéseket még csak tervezik, a mindennapi működéshez szükséges vásárlások ugyanakkor akadoznak az államosított kórházakban - írja szerdai számában a Világgazdaság.
Több mint hárommilliárd forinttal tartoznak magyar egészségügyi intézmények takarítócégeknek; ezek közül több hamarosan csődbe mehet a kintlevőségek miatt. Ennek nyomán képzetlen, munkát máshol nem találó emberek kerülhetnek az utcára – mondta el a hvg.hu.nak az érintettek képviselője. Az évközbeni zárolások miatt mára általánossá vált a nem fizetés az állam részéről máshol is.
Az egészségügyben az infláció másfélszerese a maginflációnak. Nem meglepő hát, hogy bár minden évben valamelyest konszolidálják az intézmények adósságát, az folyamatosan újratermelődik. Sőt, évről évre nő is a tartozás. Miközben az ellátórendszerhez is hozzá kellene nyúlni, a beszállítók egyre türelmetlenebbek.
A Magyar Kórházszövetség egyetért a Semmelweis Tervben vázolt, az egészségügyet érintő változtatási irányokkal, az integrációval és az erőforrások központosításával - mondta szerdán Rácz Jenő, a szövetség elnöke.
A Kórházszövetség elnöke szerint nem irreális az a cél, hogy a fővárosi egészségügy állami kézbe kerüljön, mivel nagyon heterogén a tulajdonosi összetétel, és az egyes intézményi részelemek nem illeszkednek egymáshoz. A főváros vonatkozásában szükséges az integráció, és az államnak szerepet kell ebben vállalnia. Ez egy olyan irány, amit végre kell hajtani, különben itt lesz a legkaotikusabb a rendszer - fejtette ki Rácz Jenő a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.
A szakma képviselői szerint az orvosok egyre elégedetlenebbek, az egészségügyben a feszültség kezelhetetlenné vált. Ha nem sikerül megfordítani az orvosok elvándorlásának tendenciáját, már jövőre sem lesz elég orvos, 2013 végére pedig akkora lehet a hiány, hogy működésképtelenné válik az egészségügy - figyelmeztettek a résztvevők a Változás előtt az egészségügy című konferencián.
Az orvosok és a szakápolók mellett már gyógytornászoknak és gyógyszerészeknek is ajánlanak külföldi munkákat.
